Mr. Tough

Üdvözletem Édes, Drága otthoniak és vadidegnek!
A nyelvlecke véget ért, túl vagyunk egy költözésen és vár még ránk egy másik!
Bezony, bezony! Az élet csak nem akar leállni!
A havazást követő kedden már több, mint tíz fok volt a hegyen! Ilyen egyszerűen nincsen:)
Ezen a héten Korinthoszban pedig már napoztam is:) Tudom, tudom, hogy otthon is jó idő van, de itt 25 fok masszívan, ami itt az ideiglenes szállásunknál nagyon jól érződik! Reggel kapunk napsütést, és mivel 3-ra megyünk dolgozni (tudom, tudom, kicsit korán van), van idő fetrengeni a napsütésben, meg minden másra is! Nyugodt kaja, ilyesmi!
Szóval a költözés hangulatáról nem akarok beszélni! Nagyon érzékenyen érintett! Dehogyis! Alig vártam a meleget, és a finn lányok sincsenek messze, mert a szomszéd városban (Kiatóban) laknak. Többször is voltak már Korinthoszban a centrumunkban! Hétvégén is elmegyünk valahova együtt bulizni! BULI, BULI, BULI! Nem vagyok bulifüggő (persze, persze), de azért ez már hiányzott.
Bár csaptunk egyet még az utolsó este Krioneriben, de az inkább Jonas botránykrónikája marad! Megy haza a héten és kiengedte magából a feszültséget! Ami azt illeti, ez szó szerint értendő! Először láttam olyat, mint a filmekben, amikor valakinek mindegy, hova vizel! Elaludt és álmából felriadva az egyetlen célba vehető tárgyat, egy a sarokban álló lámpát nézett ki magának! Ott könnyített magán:) Sajnos már csak a végére értem oda! Szerintetek azóta is röhögőgörcsöt kapok, ha eszembe jut! Ezzel a sztorival búcsúzzunk a hegytől:)
Korinthoszban az élet más! Mivel a mi jövendőbeli lakásunk még „UNDER CONSTRUCTION”, így a város szélén lakunk egy apartmanban! Nem a legszélén, de 20-25 perc a központ! Olivafák állnak a kertben! Napsütéses lakás, az biztos! Ezt imádom, csak ez a fránya távolság! A másik, ahova költözünk, közvetlenül a tengerparton áll, és tényleg a központ! 3. emelet és az erkélyről csak a tengert látod.
Már voltam ott bútort pakolni hétfő reggel! Ne mondhatják, hogy nem dolgozom meg érte! Tele volt antik bútorokkal, amikről tudvalevő, hogy k..a nehezek! Na, Balázzsal és egy török sráccal ezeket pakolásztuk! Azután elvittük a városházára, ahol találkoztunk az alpolgármesterrel, kinek hivatalos neve: Vigyori György! Tényleg nagyon örült nekünk:)
Ebédre elmentünk Ioannához, aki a mi mentorunk idekint! Jó fej volt, és finomat is ettünk! Olyan kreatív nő, és kedves, akinek baromi jó a lakása, és nagyon jó zenét hallgat! Egyszóval „jó arc”! Anyukámnak üzenem, hogy lehet nem fogja elhinni, de zöldbabot ettem! Sőt, még ízlett is! Nem tudom, hogy mi történik velem! Talán változom! Erről jut eszembe, csak most nem tudom képben elküldeni, de megtaláltam a világ legbrutálisabb nevű kokszát! A neve MUTANT MASS (lefényképeztük Dittével a kirakatban)! Azon gondolkodtam, hogy mi válhat abból, aki ezt megkóstolja! Szerintem ez durvább, mint bármelyik Lancsalics Peti pirula, mert ettől egy nap alatt legalább 10 évet öregszel, és a végén Génkezelt Macskaember leszel, aki félig fémből van, karmai vannak, sebezhetetlen, és vihart tud gerjeszteni, ha rossz a kedve! Eladható, jó marketingfogás!
Jaj, ami nagyon fontos! Kosárlabda! Vasárnap elmentem flangálni a városba (igazából kosarazni akartam), és egy pályánál kérdezgettem, hogy mi újság a városban ezen a téren. Azt mondja a fiatalember, hogy miért nem nézem meg, hiszen éppen játszanak! Bementem, de öt euró volt a belépő. A felkészült magyar fiú a könyörgő kutyatekintetét és egy csomag papírzsebkendőt leszámítva persze semmit nem vitt magával, főleg nem pénzt! Minek is az??????? A tekintet használt, mert jegyszedő néni beengedett, pedig esküszöm, nem kértem, csak azt, hogy hadd beszéljek valakivel a csapat képviselői közül, mert hihetetlenül tehetséges vagyok, egy nélkülözhetetlen idegenlégiós! Na ekkor mosolygott, hogy nézzem csak meg a meccset, és adott egy sütit is! Lehet, hogy igazából éhező csövesnek nézett!
Annyi minden történik itt kint, hogy a meló az utolsó, amiről írok! Szóval elkezdtem az EVS-szel kapcsolatos dolgokkal foglalkozni! Ez azt jelenti, hogy a külföldi partnerszervezetek e-mailjet (ami az ő projektjeiket illetve a standard üdvözlőszövegeket (BLA, BLA, BLA) tartalmazza) kell átolvasnom, és az abban szereplő önkéntes munkalehetőségeket kell katalogizálnom! Akinek fogalma sem volt, hogy miről beszélek, azt most sajnálom, mert nem kezdem el magyarázni. A lényeg, hogy unalmasnak tűnő meló (az is), de ezt akartam csinálni! Angol szövegeket olvasok, sőt a lényeget is ki kell tudnom emelni, és akár még magamnak is találhatok valami nagyon, de nagyon jót! Válaszolni nem válaszolhatok az e-mailere, de most elgondolkoztam! Mi lenne, ha elkezdenék hülyeségeket írkálni?:)
Mivel folyamatban van egy PCI MCI (vagy mittudoménmilyen?) kártya beszerzése, ezért ezt a szöveget, most csak úgy megírtam a saját gépen, ezért nincs fényképes alátámasztás! Amint megszerzem újra teljes értékű blogoló leszek!
Addig is szijú léter! Engem nem visz el a papírsárkány! Vigyázzon mindenki, le ne süljön a napsütésben, és hallgassátok meg YO LA TENGO – MR TOUGH című számát! Ne a szöveget figyeld, csak a hangulatát érezd át! Na ilyen itt a kedvem! Remélem ez Nicholas Victornak és hű társának Cyba Nyalownak is tetszik, és tovább inspirálja őket a teljes sikerhez vezető úton! Találjátok meg a titkot!
Puszika!
Mr. Tough:)