Visszatérés

Miért is ne tenném, hogy újra megjelenek az internetes éterben, hiszen úgyis rengeteg időt töltök mostanában a számítógép előtt. Nem azért, mert szeretem, hiszen már többször is hangoztattam, hogy "A számítógép nem a barátom!", hanem azért mert a rally-ról írva ezt meg kell tennem....

Kedves naplóm! Rengeteg dolog történt velem, mióta ellustulva nem folytattam ezt a szösszenetet! Le sem zártam a görög életemet, de ennek is volt oka, ugyanis a korinthoszi belvárosba költözve nem nagyon maradt semmi szabadidőm...aki ismer, az tudja. Bezony, elkezdtünk éjszakázni, így nem tudtam minden élményemet papírra (na persze, számítógépre) vetni!

Most új életet kezdek, és rendszeresen cserélem a blogom címét! Tényleg! Mert olyan vagyok, aki mindig más részt él át az életből! Ki nem hiszi, járjon utána!

Címszavakban az elmúlt több, mint egy év:

- újra Szeged

- újra Coke Club

- Nápoly

- újra Szeged

- Törökország

- újra Szeged

Most pedig jön az újabb Coke Club, de addig az rvo-nál írogatom jobbnál-jobb rallys cikkeimet:)

Egy dal, ami mosolyt csal az arcotokra, és kérlek fogadjátok meg, hogy nem hergelitek fel a ritmust:

The Noisette - Don't upset the rhytm

CheckthisOUT

Túra, buli, költözés, túra, buli!!!!!

Üdvözletem mindenkinek!
Rengeteg és még annál is több élménybeszámolóval tartozom! Azt hiszem, hogy Patra óta nem írtam le mennyi mindent láttam, mennyi mindent kipróbáltam és milyen sok helyen jártam.
Jártam bizony:)
Ami nagyon fontos, hogy megjártam az Akropolist:) Nem volt szükség finn (lány) diákigazolványra, sem könyörgésre. Simán beengedtek, mert vasárnap voltunk, amikor itt minden ingyenes! Nem csak Akropolisoztunk persze, hanem Athénoztunk és Pireusoztunk (ez egy kikötővárosi rész, itteni csapat az Olympiakos). Dimitris Bouras volt az aki kitalálta, hogy mindenképpen menjünk. Az ő rokonai Kanadában élnek, de fenntartanak egy lakást idehaza Athénban, és ott aludtunk náluk. Imádom ezt a várost, ez most már biztos. Szeretem a mozgalmasságát.

Hétfőn ment el a két itteni Leonardo-s finn lány, Annika és Henna. Már szombaton bementek Athénba, hogy indulás előtt körülnézzenek, és shoppingoljanak. Azt ugyanis tudni kell, hogy itt Korinthoszban minden drága...pafff.
Annika egy nagyon aranyos lány volt, míg Henna hihetetlen. Volt már az Antarktiszon, Dél-Amerikában, Afrikában, szóval mindenhol. Ehhez az kell, hogy extrém kalandtúrákra fizessen be, és mindenféle ilyen különleges sportot űzzön. Ja, és a második lány az itteni önkéntesek között, aki Marathont futott már. Nem tudom mi van itt:)
Szóval vonattal bezúztunk – ott elaludt egy katona a vállamon...Kellemetlen volt! Először szemben ültünk vele és azon röhögtem, hogy folyik a nyála egyfolytában:) Rugdosott álmában, így mellé ültem inkább, hogy Dittének maradjon lába, mire beérünk. Erre a másik oldalon egy mérhetetlenül masszív gyerek olyan horkolásba kezdett, hogy tovább borultam. Ekkor azonban Sanyus az ismeretlen katona bájosan a vállamra helyezte a fejét és kedvesen szundikálni kezdett. Erről fénykép is készült:) Otthon mindenki láthatja!

Az Akropoliszon találkoztunk, ami varázslatos hely. Vasárnap telt ház, de még így is jó, hogy nem nyáron voltunk. Előtte azért még belógtam egy nyitva felejtett ajtón valami focistadionba. Igencsak jól nézett ki, de csak valami futottak még csapaté volt.

Azután séta és Syntagma (parlament)! - Útközben láttam egy életnagyságú Predator mellszobrot. - Ott megnéztük a díszőrök fantasztikus ruháját (szerencsétlenek bohóccipőt kaptak) és a váltást is (marha izgalmas..pfff).
Azt kell tudni, hogy 2-en őrködnek és van egy segítő. A 2 nem mozog, és nem beszél, míg a harmadik mindent visz. Ő csak áll oldalt, igazgatja a ruhákat, ha baj van, ilyesmi. Na most ilyenkor közel megy a szoborsrácokhoz, és maximálisan előttem van az a kép, amit ilyenkor csinálnék. Tuti, hogy borzasztóan vicces lennék és nem bírnák ki röhögés nélkül:) No és persze ezt fapofával kell előadni...muhhahhahha.
Mindegy is, Ditte lefényképezkedett velük, nekem nem volt ehhez kedvem...viszont tele volt nagy szívekkel a tér, és a Szerelemdoktor megörökítette magát mellettük. Íme:

Rengeteg kilométert gyalogoltunk, de én ilyen helyeken mindig imádok mászkálni. Közben Görögországban mindenféle sztrájkok voltak. Először két hétig nem volt áram napi két órát, állítólag valami cég akarja felvásárolni a helyi szolgáltatót, és ez nem tetszik nekik. Azután Athénban szembesültünk azzal, hogy a szemétszállítók is sztájkolnak. Az amúgy sem kicsit szemetes Görögországban még jobban állt a cucc. Ráadásul az utcán láttam álmaim bárpultját, de sajnos problémás lenne hazajuttatni, no és persze a buta -és majomarcú próbababa is a kedvenceim között van.

Éjfél után hazamentünk az ideiglenes szállásra, és hajnalban keltünk, hiszen másnapra vissza kellett érni, mert mindenki dolgozott. Megérte, tetszett, imádom Athént!
Innentől helyben zajlanak az események egy picit. Hazatérésünk után egy nappal az új EVS-esek elmentek egy egyhetes szemináriumba egy ötcsillagos athéni szállodába. Megadják a módját a bemutatkozásnak:)
Altug felment a hegyekbe görög gyorstalpalóra! Így mi hárman maradtunk mindenre, ami annyit takar, hogy a bárban dolgoztam esténként néha, mint pultos. Kemény volt, mert többet tanultam görögül, mint eddig összesen. Kaptam egy kis jattot és ingyen itókáztam. A munkanapjaim hosszabbak lettek, de ez tetszett, így nem volt üresjárat. Ja, és kifogtam a bár történetének első ütésváltását, vagy csak ütését. A lényeg, hogy vér folyt. Az egészet egy hihetetlenül antipatikus személy csinálta. Megütött egy albán származású (egyébként rendszeres) vendéget. Engem is lesett a majom egész este, meg görögül karattyolt is, de azt követően, hogy mellé álltam egyszer, máris elhallgatott:) A lényeg, hogy itt is vannak s.ggfejek, nem csak otthon. Azóta minden követ megmozgattak, hogy előkerüljön, és többet itt meg ne lássák, hiszen ez egy kulturális kávézó (de hülyén hangzik magyarul), ahol nem szívesen látott vendégek az ilyenek. Továbbá pénteken egy elektronikus zenei mulatság is volt:) Rengeteg meló volt, de nagyon jó hangulatban telt, mondjuk sok volt a vicsorgó kiskatona is:) Másnap délután 5-kor keltem, de azért szombaton is csak el tudtunk menni szóakozni a másik Dimitrissel, aki a buifelelős (Ő a Fiat Puntos)
Volt továbbá 3 szünnapunk, különböző görög ünnepek miatt. Az egyik egy újabb kirándulást eredményzett a kultúrfelelős Dimitrissel, Megnéztük acsatornát (a híreset), voltunk Loutrakiben, jártunk egy tengerszemnél, egy világítótoronynál, aminek a tövében ókori emlékek találhatóak. Mondem én, hogy nem lehet itt unatkozni:)
Itt volt nálunk egy hétig Ditte barátnője Zsuzsi, aki véleményem szerint nagyon jól érezte magát. Mondjuk rossz időt fogott ki, mert szeles napok és néha még eső is szomorított bennünket. Viszont jókat ettünk és egy picit húsvétoztunk is. Azt sajnálom, hogy nem tudtam meglocsolni a szeretteimet odahaza. Pedig biztos ismételten valami óriási illatbombával mentem volna. Itt jut eszembe, hogy remélem mindenkinek jól telt a húsvét!
Lakást is cseréltünk, így már végre a centrumban élek! Azóta nincs megállás! Juhhú!
A lakásról!
A beköltözés előtt egy nappal azt hittem, hogy ide nem fogunk tudni betelepedni! DE! Olyan ügyesek voltunk, hogy mindent megcsináltunk magunknak, leszámítva a vizes részt, mert az a vízvezetékszerelő dolga lenne, hogy bekösse a mosógépet, amit már 4 hete holnap csinál meg!!!!ÁÁÁHHHH! Na idegesít fel a legjobban itt kinn!
Ti is érezzétek oly jól magatokat, mint én idekint:)
Mivel átálltam arra a rendszerre, hogy itthon írom meg előre a dolgokat, el kell árulnom valamit, ami ma történt. Újra süt a nap, és jó az idő, a tenger hangjára alszom el és ébredek fel! :) Így kell, hogy kezdődjenek a nappalok:) Tegnap voltam a vízben is:) A bolond magyar gyerek csak nem bírta ki!
Puszi, puszi!
Zeneajánló következik!

Most nem a minőségre adnk, hanem a legtöbbet hallott görög slágerek következnek:

Az idei Eurovziós dalfesztivál örög indulója:

Kalomoira-Secret Combination

Minednhol ez szól egyfolytában, sokat várna tőle, bár ezt nem csodálom:)

Egy másik fantasztikus diszkósláger is a tarsolymban van:

Mixalis Xatzigiannis - Xeria Psila

Jó szóraozást kívánok a zenehallgatáshoz! Ezeket a zenket hallgatom Loutrakiban a diszkóban, a sok sznob díszmajom között!

Puszi:
Mátéúr

Mindennapok

Heloobelloo!

Most egy picit másról írok, nem csak magamról! Köszönöm jól vagyok! Rengeteg dolgot csináltam, és jönnek majd az élménybeszámolók is természetesen!

De előtte:
Elég időt töltöttem már itt ahhoz, hogy kialakuljon bennem egy kép a görögökről. Távolról sem állíthatom, hogy én mindent tudok, mert ez természetesen nem igaz.
Az a jó az ilyen kalandokban, munkában, gyakorlatban, hogy a mindennapokba csöppen bele az ember, nem pedig a turisták felé mutató tökéletességet látja. Bár azért ebből is kijut:) Más, és sokkal jobb.
Az életritmus itt más ütemben zajlik. Reggel elkezdődik az élet, akárcsak nálunk, majd délután jön a szieszta. Ez 1 (vagy 2) órától egészen 5 (vagy 6) óráig tart. Ekkor a boltok bezárnak, leszámítva a nagyáruházakat, az éttermeket és a kávézókat! Majd 5-6 órakor újraindul az élet, ami így a magyar 5-6 órás finisen túl is eltart este 9-10-ig.
Ez egy alapvető különbség. Azt az emberektől tudom, hogy a sziesztában tényleg hazamennek és sziesztáznak, azaz pihennek, vagy alszanak. Érdekes dolog ez, mert én például magamat ismerve nem tudom, hogy egy napközbeni alvás után mit tudnék még nyújtani. Ők így szokták meg. Ez a szieszta is természetesen a napsütés (amivel az Isten nagyon megbüntette a görögöket:))miatt alakult így, hiszen nyáron állítólag tényleg felforrnak, de télen is tartják ezt a rendszert.
Jó, hogy ezt így kielemzem, mikor a mi munkánkat pont nem érinti a szieszta, hiszen 3-tól dolgozunk 10-ig.
Azért valamit a saját tapasztalataim útján is megismertem, és az is előfordulhat, amit én nehezen hittem el, hogy egy junior (gimis) kosáredzés este fél 10-kor kezdődjön,és elhúzódjon 11 utánig. Ez pedig így volt, mert ott voltam. Elkezdtem gimisek között játszani – marha jó vagyok nem:) Azt mondták, hogy ha csak edzeni tudok, akkor ide engednek, de sebaj, mert ügyesek, és legalább jó hajtós edzésük van.
Ember természetesen itt is van mindenféle. Nem akarok a saját tapasztalataim alapján itt sztereotípiákat alátámasztani, vagy cáfolni. Csak elmondom, hogy engem milyen benyomások értek.
„Holnap reggel kész lesz...”, „rögtön csinálom”, „...még ma kész lesz”.....áááááááááhhhhhhh
Na ezt nem akarom görögtől hallani soha. Van egy vízvezeték szerelő ürge, aki a lakásunkon dolgozott, és két hétig ezt csinálta. Azután soha nem jött! Telefonon hívták, beszélt mindenkivel, személy szerint nekem is megígérte két hete, hogy másnap reggel már költözhetünk is. Na ez felidegesített, mert Panos, a mi főnökünk is tovább gördítette így az ígérgetést. Mondjuk neki is van benne sara, de akkor is felháborító volt. A héten azonban elvégezte a dolgát félig az ürge, van vizünk, még a mosógépet kell bekötnie (Majd mire hazamegyünk).
A másik, hogy vidámak az emberek és barátságosak. Most nem mondom azt, hogy ez Magyarországon nincsen így, de itt én vagyok a nyelvet nem beszélő, vigyorgó turista. Süt a nap, nem is lehet nem vidámnak lenni. A szabálytudat az nagyon érdekes. Bizonyos dolgokban tartják, még ha nem is kell, de például a közlekedés az hihetetlen. Lámpa és körforgalom sehol, az elsőbbségadás tábla nem túl sokat jelent. Amolyan „erősebb kutya...” elv szerint autókáznak, de állítólag az autósok csak addig kemények a gyalogossal, míg nem ütik el, mert akkor aztán fizetnek, hogy ne legyen belőle gond. Ez azt jeleni, hogy itt nem lassítanak, sőt gyorsítanak, ha az úton akarsz átmenni. Velem mondjuk megjárják, mert amikor én ezt látom. lassítok, így csak kénytelenek megállni:) De ebből meg is gazdagodhatnék....na majd még meglátjuk.
Ha már autó! Itt minden fiatal verdájában üvölt a zene (sokszor hulladék), és legalább 35327372178 watton. Nem spórolnak! Dimitris, akivel azért eljárunk erre-arra például 1600 EURÓ-t költött az autója audio technikájának feljavítására. Mondjuk szól is:) Születésnapjára kapott tőlem egy válogatáslemezt:)
Ő így jobb zenét hallgat a többieknél, de a zene csak egy része az autónak, hiszen azért az a minimum, hogy nem széria modellekkel járnak, és mindenkinek hülyére van húzva az autója.
Kipufogó: WMWMWM (forma 1), szpoiler itt-ott-amott, sötétített üveg, sport lökhárító és motorháztatő, üszkös dísztárcsa, sportkormány, extra műszerfal, egy kis tuning a motoron is, nos ér persze az igazi bőrülések!
Dimitrisnek is ilyen az autója, de az övé más, mert jól néz ki, és mert jóban is vagyunk:)

Mostantól renszeressé válik a zenei ajánlás!

Faithless - Everything will be Alright Tomorrow

N.W.A. - Express Yourself

Egyenlőre ennyi!
Görögnek is majdnem olyan jó lenni, mint magyarnak!
Puszi mindenkinek!

Vamos a La Playa :)

Irány a strand:) vagy a SZOTE és a JATE a spanyolokkal és az olaszokkal:). Nincs ok a félreértésre, csak olyan hangulat volt itt, hogy eszembe jutott, de továbbra is Görögország aszfaltját koptatom!

Annyi igaz, hogy bennem van egy kellemes kis túra, amelyet Patraban tettem:)

Azzal az egyszerű közmondással kezdve, hogy aki ismer tudja, egy rövid videoösszeállítás csak itt, és csak most, valamint felhívnám a figyelmét mindenkinek a 40. másodpercre (a nagy felfedezés):

Persze ez a hangulat és a táncolás nem volt véletlen, hiszen most rendezték meg a pátrai karnevált.

12-en mentünk. 7 finn lány, 1 német lány, 1 dán lány, 1 litván lány, 1 török srác és jómagam, 1 magyar srác.

Előző este buli volt itt Korinthoszban, úgyhogy marha kipihentem indultam útnak. Másfél órát sikerült aludnom, mert a reggeli vonattal kellett menni, a jegyeket pedig ugye doktorúr vette:)9:30-kor ment a vonat, mi pedig Altuggal 9:29-kor értünk oda. Ő 1 órát aludt és durcásan mondogatta, hogy elég ha később indulunk...OKOS:) Mondtam nekik, hogy ne izguljanak, ha én azt mondom, hogy odaérek, odaérek, csak lehet, hogy kicsit izguni fognak:) Sokan beöltöztek, de valahogyan én ezt nem éreztem annyira át, bár lehettem volna torzomborz Rózsa Sándor:)

A vonat nagyon olcsó, ez jó volt benne, no és persze az is, hogy az első osztályra sunnyogtunk. Persze, mert mi megérdemeljük:)

Arról, hogy mennyire voltam jó erőben íme egy kis tanúbizonyság, viszont az látszik, hogy a hely gyönyörű:

Nos a második képről már sejthető is, hogy leszakadt ránk az ég, így kérdéses volt a maradés, de 4-en úgy döntöttünk, hogy ezt nem lehet kihagyni, mert ki tudja lesz-e még ilyen lehetőség valaha...Jól éreztük magnkat mulattunk, és már láthattátok a videoban, hogy bizony szólt a Jump Around, amiről, gyors fejszámolás után, legalább 4 embernek jutok az eszébe. Nem akarok nagyképűsködni, de na...van olyan aki minden buliból felhívott, mikor ezt hallotta, és olyan is, aki nagyon, de nagyon ismer:)

A viharverte csapat a gondolkodás közben, illetve mikor már eldöntöttük, hogy annak ellenére, hogy csavarni lehet a ruhánkból a kb 200 liter vizet, azért maradtunk:

Óriási tömeg, és mindenki az utcán ropta! Az idő nem volt jó, de az utcán táncolás nekem való, ezt mindenki tudja! Bizton állíthatom, hogy nagyon megérte maradni, kifejezetten jól éreztük magunkat, de a végére annyi erőm volt, hogy megeröltető volt azt kiabálni, hogy JUHÚÚÚÚ!

Másnap egész nap aludtam, és még kedden is kókadoztam...Viszont megszerettem, vagyis megimádtam a szouvlakit - a szouvlaki a pálcikás - esküszöm jobb, mint a gyros, pedig idekint jó vagyok minden kajával:)

Munkahely és munka:

- továbbra is a világvégén lakunk, de most van remény, hogy 3 napo belül legkésőbb itt lakjunk a belvárosban. Ezek a görögök valóban érdekesek, és mindent megígérnek alátámasztás nélkül, de azért talán-talán. A főnökünk abban ügyes, hogy akár meg is szívat, de legalább olyan stílusban teszi, hogy nehezen haragudj rá...mondjuk már egy kicsit betelt nálunk a pohár, mert folyton az a nemsokára egy kicsit idegesítő!

- a katalogozilást többé-kevésbé művelgetem, de ami nagyon fontos. Mikor volt szabadidőm kertészkedtem egy picit - sikerült kapálnom és csákányoznom Görögországban. Jó mi?

Kicsit csinosítottuk az ificenter kertecskéjét. Fákat ültettünk, és igyekszenek használni, hogy nagyra nőttem, és hogy fiú vagyok. Ez azt jelenti, hogy Balázzsal alkalmi pakolóbrigád lettünk.

Vele egyébként egyre jobban kijövünk, vagyis úgy érzem, hogy változott Ő is és én is egy kicsit. Az elején voltak elakadt beszélgetéseink mert nem találtuk a közös hangot. Én voltam a túl vicces, Ő pedig a túl komoly, most mindketten túl viccesek vagyunk:) Na már megint...félretéve a tréfát közeledik a két véglet egymáshoz, bár ez rajtam nem is annyira látszik.:)

Dittével továbbra is nagyon jól megvagyunk! Nagyon finomakat főz, és rám jó főzni, mert nagyon sokat tudok enni. Azt mondja, hogy ennél nincs jobb! Meg a főzeléknél sem! Mindig azt kérek tőle, nem is tudom miért maradt ki ez eddig az életemből...burgonya és borsó már volt! NYAMI! Ditte ismerőseinek és anyukájának üzenem, hogy nagyon büszkék lehetnek reá!

A mindennapokból még nem sokat tudtok. Buli van sok, élni élünk és ami nagyon fontos, találtunk egy kertet, ahol Altuggal tovább tudjuk tömni a bendőt! Át kell mászni egy kerítésen, futni kell pár kutya elől, sunnyogva kell közlekedni, nehogy meglásson a gazda, majd fel kell mászni a fára a világ legfinomabb narancsáért...édes, mint a méz! Ennyi küzdelem azért nincsen érte, de tényleg útba esik egy narancsoskert, ahova be-be mászok és hozok kettőnket csemegét az útra...

Legyen ennyi mára! Jó szórakozást az olvasáshoz, és hallgassatok meg két dalocskát tőlem, amikre rákattantam (megjegyzem számomra ez egy zenei menyország):

Yo La Tengo-Mr Tough

valamint:

Lupe Fiasco-Paris, Tokyo

Pá, pá, pá!

Szerintem még hallotok felőlem valamikor! Az ERŐ legyen veletek!

Mátéka

Elmaradások!

Hello!
Most gyorsan beszúrok egy már korábban megírt beszámolót. Ezt követően majd bőveben is beszélek az azóta eltelt hétvégéről!
Szóval CTRL+V!

Egy Úr az űrből!
Lassacskán és néha kicsit gyorsabban száguldunk a végzetünk felé!
Ez komolyan kezdődik mi?
Igazából április 27-ére gondolok, amikor is haza fogunk majd térni!
Addig azonban csinálunk és kipróbálunk ezt-azt!
Mivel nem vagyok az a típus, aki hipi-hopi mindenkivel lespanol! Kell egy kis idő, amíg megbarátkozom a többiekkel és a helyzettel, de azért bele lehet jönni! Szóval már ismerek két görög srácot, akiket (Micsoda meglepetés?) Dimitrisnek hívnak! Illetve egy török sráccal is elég sokat lógok együtt. Ő Altu! Pillanatnyilag a szobatársam is. Már tartottunk filmnéző estet, amikor is a Fűrész negyedik epizódját fejtettük meg! Én másnap reggel elkezdtem emlegetni a végétl, hogy na hogyan tetszett, amikor ez, meg az, de nem szólt semmit, csak azt mondta, hogy ja, ja. Délután pedig elkérte a laptopomat, hogy hadd nézze már meg a végét, mert elaludt és nem látta! Hogy ezt miért nem lehetett elmondani reggel, amikor erről beszéltem? Azt hiszem soha többet nem fogom a filmekről való tapasztalataimat megosztani mással:(
A munkahelyen sem állt meg az élet, hiszen jönnek-mennek a rendezvények! Szombaton görög est volt a helyi kajákkal, a helyi italokkal:) és persze a helyi zenével. Ez utóbbi nekem nem nyerte el a tetszésemet. Egyszerűen minden dalhoz egy képet tudok csak hozzárendelni! Amint Delhusa Gjon bouzukival a kezében és könnyes szemmel énekel valami szerelmes nótát, ami inkább arról szól, hogy bebizonyítsa, hogy Ő nem magyar, hanem albán vagy görög. GÁÁZ!
Szerdán pedig elérkezett az a pillanat, hogy Arnold Schwarzeneggernek képzeljem magamat! Emlékeztek az Óvóbácsira? :) Ovis farsang volt az ificenterben! Nagyon komoly kis rendezvény volt! A Százszorszép ovinak majd küldök képeket! Nem volt olyan jó, mint a Ti rendezvényeitek, de azért egy-két trükköt el lehet innen is lesni! Én cowboykakapban jópofiztam, de nem én jártam a legrosszabbul, hiszen az itteni 2 finn lánynak (igen aki számol az elejétől, már 7-en vannak), bohócnak kellett öltözni, míg Ditte kapott egy borzasztó kék színű gésa-jelmezt! Na körölöttük ugrált a 2 Superman, a 3 power ranger, a pókember, Zorro, a medve, D'Artagnan, a 12 királykisasszony és megannyi jobbnál, jobb jelmezbe öltözött kis pokolfajzat! Az egyik bilifejű barátom elkérte a cowboykalapot és lelépett vele! Alig értem utol a villámléptű gonosztevőt!
No és persze mára már rutinos költöztetőnek vallhatom magamat, hiszen hétfőn lepakoltunk mindent a lakásból, ahol élni fogunk, majd elvittük a városházára! Onnan irány Kiato, ahol is két önkéntes lány (egy litván és egy olasz) lakását pakoltuk ki (a legjobb kéró, amit eddig itt láttam), mert azt eladták és máshova költöznek. Na oda vittük a bútorok egy részét, míg a másik felét mi kaptuk meg, tehát áthoztuk Korinthoszba, és felcuccoltuk a BISTRO FLAT-be (ez a miénk). Ha valaki költözik otthon, én pénzért bárkinek segítek, ilye rutinos figurát úgy sem találtok, mint én:)
Belekóstoltunk az éjszakába a múlt hét végén! Korinthosztól 5 km-re van Loutraki, ami egy üdülőközpont. Talán az egyik „görög Siófoknak” nevezném. Szállodák és szórakozóhelyek mindenhol, no és persze CASINO (azért nem Vegas). Nos pénteken és szombaton „körülnéztünk”! Az egyik Dimitris és Altu társasága volt állandó, míg a többiek cserélődtek! Nem meglepően kaptam egy becenevet, vagyis kettőt: Partyboy és Superman.
Ezen a hétvégén Patraba megyünk mulatni! Messze van innen, de Görögország harmadik legnagyobb városa! Az biztos, hogy az ország legnagyobb buliját tartják itt, de állítólag egész Európában ez a legnagyobb karnevál, mert itt is van ám busójárás, csak karnevál a neve!

Ez volt a hétvégéig!
A többi még jön, ne féljen senki!
Bye

Mr. Tough

Üdvözletem Édes, Drága otthoniak és vadidegnek!
A nyelvlecke véget ért, túl vagyunk egy költözésen és vár még ránk egy másik!
Bezony, bezony! Az élet csak nem akar leállni!
A havazást követő kedden már több, mint tíz fok volt a hegyen! Ilyen egyszerűen nincsen:)
Ezen a héten Korinthoszban pedig már napoztam is:) Tudom, tudom, hogy otthon is jó idő van, de itt 25 fok masszívan, ami itt az ideiglenes szállásunknál nagyon jól érződik! Reggel kapunk napsütést, és mivel 3-ra megyünk dolgozni (tudom, tudom, kicsit korán van), van idő fetrengeni a napsütésben, meg minden másra is! Nyugodt kaja, ilyesmi!
Szóval a költözés hangulatáról nem akarok beszélni! Nagyon érzékenyen érintett! Dehogyis! Alig vártam a meleget, és a finn lányok sincsenek messze, mert a szomszéd városban (Kiatóban) laknak. Többször is voltak már Korinthoszban a centrumunkban! Hétvégén is elmegyünk valahova együtt bulizni! BULI, BULI, BULI! Nem vagyok bulifüggő (persze, persze), de azért ez már hiányzott.
Bár csaptunk egyet még az utolsó este Krioneriben, de az inkább Jonas botránykrónikája marad! Megy haza a héten és kiengedte magából a feszültséget! Ami azt illeti, ez szó szerint értendő! Először láttam olyat, mint a filmekben, amikor valakinek mindegy, hova vizel! Elaludt és álmából felriadva az egyetlen célba vehető tárgyat, egy a sarokban álló lámpát nézett ki magának! Ott könnyített magán:) Sajnos már csak a végére értem oda! Szerintetek azóta is röhögőgörcsöt kapok, ha eszembe jut! Ezzel a sztorival búcsúzzunk a hegytől:)
Korinthoszban az élet más! Mivel a mi jövendőbeli lakásunk még „UNDER CONSTRUCTION”, így a város szélén lakunk egy apartmanban! Nem a legszélén, de 20-25 perc a központ! Olivafák állnak a kertben! Napsütéses lakás, az biztos! Ezt imádom, csak ez a fránya távolság! A másik, ahova költözünk, közvetlenül a tengerparton áll, és tényleg a központ! 3. emelet és az erkélyről csak a tengert látod.
Már voltam ott bútort pakolni hétfő reggel! Ne mondhatják, hogy nem dolgozom meg érte! Tele volt antik bútorokkal, amikről tudvalevő, hogy k..a nehezek! Na, Balázzsal és egy török sráccal ezeket pakolásztuk! Azután elvittük a városházára, ahol találkoztunk az alpolgármesterrel, kinek hivatalos neve: Vigyori György! Tényleg nagyon örült nekünk:)
Ebédre elmentünk Ioannához, aki a mi mentorunk idekint! Jó fej volt, és finomat is ettünk! Olyan kreatív nő, és kedves, akinek baromi jó a lakása, és nagyon jó zenét hallgat! Egyszóval „jó arc”! Anyukámnak üzenem, hogy lehet nem fogja elhinni, de zöldbabot ettem! Sőt, még ízlett is! Nem tudom, hogy mi történik velem! Talán változom! Erről jut eszembe, csak most nem tudom képben elküldeni, de megtaláltam a világ legbrutálisabb nevű kokszát! A neve MUTANT MASS (lefényképeztük Dittével a kirakatban)! Azon gondolkodtam, hogy mi válhat abból, aki ezt megkóstolja! Szerintem ez durvább, mint bármelyik Lancsalics Peti pirula, mert ettől egy nap alatt legalább 10 évet öregszel, és a végén Génkezelt Macskaember leszel, aki félig fémből van, karmai vannak, sebezhetetlen, és vihart tud gerjeszteni, ha rossz a kedve! Eladható, jó marketingfogás!
Jaj, ami nagyon fontos! Kosárlabda! Vasárnap elmentem flangálni a városba (igazából kosarazni akartam), és egy pályánál kérdezgettem, hogy mi újság a városban ezen a téren. Azt mondja a fiatalember, hogy miért nem nézem meg, hiszen éppen játszanak! Bementem, de öt euró volt a belépő. A felkészült magyar fiú a könyörgő kutyatekintetét és egy csomag papírzsebkendőt leszámítva persze semmit nem vitt magával, főleg nem pénzt! Minek is az??????? A tekintet használt, mert jegyszedő néni beengedett, pedig esküszöm, nem kértem, csak azt, hogy hadd beszéljek valakivel a csapat képviselői közül, mert hihetetlenül tehetséges vagyok, egy nélkülözhetetlen idegenlégiós! Na ekkor mosolygott, hogy nézzem csak meg a meccset, és adott egy sütit is! Lehet, hogy igazából éhező csövesnek nézett!
Annyi minden történik itt kint, hogy a meló az utolsó, amiről írok! Szóval elkezdtem az EVS-szel kapcsolatos dolgokkal foglalkozni! Ez azt jelenti, hogy a külföldi partnerszervezetek e-mailjet (ami az ő projektjeiket illetve a standard üdvözlőszövegeket (BLA, BLA, BLA) tartalmazza) kell átolvasnom, és az abban szereplő önkéntes munkalehetőségeket kell katalogizálnom! Akinek fogalma sem volt, hogy miről beszélek, azt most sajnálom, mert nem kezdem el magyarázni. A lényeg, hogy unalmasnak tűnő meló (az is), de ezt akartam csinálni! Angol szövegeket olvasok, sőt a lényeget is ki kell tudnom emelni, és akár még magamnak is találhatok valami nagyon, de nagyon jót! Válaszolni nem válaszolhatok az e-mailere, de most elgondolkoztam! Mi lenne, ha elkezdenék hülyeségeket írkálni?:)
Mivel folyamatban van egy PCI MCI (vagy mittudoménmilyen?) kártya beszerzése, ezért ezt a szöveget, most csak úgy megírtam a saját gépen, ezért nincs fényképes alátámasztás! Amint megszerzem újra teljes értékű blogoló leszek!
Addig is szijú léter! Engem nem visz el a papírsárkány! Vigyázzon mindenki, le ne süljön a napsütésben, és hallgassátok meg YO LA TENGO – MR TOUGH című számát! Ne a szöveget figyeld, csak a hangulatát érezd át! Na ilyen itt a kedvem! Remélem ez Nicholas Victornak és hű társának Cyba Nyalownak is tetszik, és tovább inspirálja őket a teljes sikerhez vezető úton! Találjátok meg a titkot!
Puszika!
Mr. Tough:)

Athén

Hellobello!

Mielőtt belekezdenék, csak ennyit:

HEHEHEHE! Mission Accomplished! Ott voltam a meccsen!!!!!!!!!! Sikerült jegyet szerezni, és mindösszesen 20 euro volt:) Az látszik, hogy nem a legjobb helyen ültünk, de mindent láttunk!

És a hangulat:

No de ez csak egy szeletke volt a hétvégénkből! Pénteken Ionnánál voltunk elbeszélgetőn Korinthoszban! Ismételten csak azt mondhatom, hogy szeretni fogom a helyet! Sokmindent fogok csinálni, és mindenben segítségemre lesznek! Lesz kosár, lesz rádió, meg minden ami érdekel! Azt mondta, ha kosarazni fogok, akkor a munkahelyről is elengednek:) Helyes! Ez a jó hozzáállás!

A városi hangulat felpörgetett már aznap este, de másnap mentünk Athénba! Egy újabb nagyvárost pipálhattam ki:) Nagyon tetszik ez a hely! Már kívülről tudom a metróhálózatot, de ez egy hosszű történet...eljön ennek is az ideje!

Athén durván 1 óra 10 perc lesz Korinthosztól, és 5 euro (Kiatótól 7 euro - érthetetlen, mert csak 10 perc)! Elmentünk a vásári részbe, no meg persze az Akropoliszhoz is! Na itt bajban voltam, mert diákkal ingyenes, de ugye én az enyémet otthon hagytam! Pfff! Na most ekkor kezdtem el gondolkozni, hogy mi lehet a megoldás, és egy dologra jutottam! Elkértem az egyik finn lány diákját (akinek kettő van, és a másikkal már bement valaki), akit mellesleg Lindának hívnak, és teltkarcsú, hosszú vörös hajú hölgyemény! Mint két tojás, de vesztenivalóm nem volt! Sajnos a hölgy mosolygott egyet, és azt mondta, hogy tetszik az igyekezetem, de ez így nem működik! Annyit segített, hogy vasárnaponként mindig ingyenes a hely! Úgyhogy fogom én még látni!

Végül Jonassal kint malmoztunk, amíg a többiek felmentek, no meg jétszottunk a kutyákkall!

A hétvége eddig is jó volt, de csak itt kezdődött! A tervem a kosármeccsről! Odaálltam a többiek elé, hogy én kimegyek Pireusba a csarnokhoz megnézni, hogy lehet-e a másnapi meccsre jegyet kapni! Igazából f..gom nem volt, hogyan is jutok oda, hol találom meg a csarnokot, de mennem kelleett éreztem:) Jonas is jött, mert ő is látta már azt a teret, ahova a többiek mentek! Kedves, ámde kevésbé tanult Olympiakos szurkolókkat találkoztunk a metrón! Nagyjából testbeszéddel megtudtuk, hogy mégis milyen irányba haladjunk, de nem volt bonyolult!

Jegyárusító bódé! "Hát rohadt mázlista vagy, mert alig van már jegy:)" Mutat egy köteget, amin max 20 jegy volt:) Jonast kérdezem, hogy nincsen-e kedve jönni. Ő pedig szokásához híven ennyit válaszolt: Why not? Közben a szomszédban focimeccs volt, majdnem oda is benéztünk, de valami legutolsó csapat ellen játszottak! Nem érdekelt! Jöttünk haza! No persze vonatjegy nélkül! Itt nincsenek ellenőrök a vonatokon! Nem tudom, hogyan gondolják ezt:)

Innentől a másnapot kezdtük tervezni, mert a mérkőzést a legideálisabb időpontra, este fél tízre tették:) Hajrá vidékiek, oldjátok meg! Volt egy másik információnk arról, hogy mi fogja még befolyásolni a napot. A HÓ! Vasárnap annyi hó szakadt Görögországra, mint már nagyon régen!

Ezen a térképen nagyjából követhető! Az egyetlen régió, ahol nem esett, az Korinthosz és környéke! A tengerparton nem, de itt a hegyekben szakadt. Athénban is:)

Mi Korinthosztól északnyugati irányban vagyunk. A legközelebbi város Kiáto! 25 perc autóval, innen van közvetlen összaköttetés Athénnal (vasút). De ugye nekünk nincsen autónk...maradt a stipistopi! Két zokni, két pulcsi és két kabát!
Természetsen mindkettőnknek tavaszi cipellője volt, de abból kettő, a görögöknek meg nyári gumija (természetesen 4, vagy 5), amivel nem szívesen jönnek a hegyekbe, vagy nem szívesen mozdulnak ki innen:) Jó esélyekkel indultunk neki a túrának!

Mindegy nejlonzacskót huztunk a zokni és a cipő közé (csak, hogy bizalomgerjesztőek legyünk stoppolásnál) és uzsgyi! Vagy gyaloglunk 20 km-t, vagy csak kevesebbet! Hát persze, hogy mázlink volt ("aki velem van, annak garantált a siker"), így csak 2,5 km-t gyalogoltunk, ezt követően egy larobbant autót betolni igyekvő kettősbe botlottunk. Segítettünk, erre ők levittek Kiatóba a vasútállomásra! Kajánk nem volt, szedtünk narancsot a vasútállomás melletti citrom és narancsültetvényről:) (piszkosul savanyú volt). Ráadásul valami homokszem ment a szemhéjam alá, amitől pislogtam, mint hülyegyerek a napot bámulva. De kikapartam valahogy, innen már csak Athénig kellett eljutni!

DE! Kisebb zökkenőkkel odataláltunk a stadionig. A legérdekesebb útközben egy idősebb úriember volt, aki nagyon ajánlgatta, hogy aludjunk nála a meccs után! Mindketten nagyjából ugyanazt gondoltuk, de Jonas mondta ki, hogy túl kedvesen nézett rám az öreg! Lehet azt mondtuk neki, hogy hotelban alszunk, a terv nem teljesen ez volt! Igazából a repteret szemeltük ki magunknak, de ez is majd egy másik történet lesz....a meccs után.

A mérkőzés óriási volt addig, amíg a Panathinaikos el nem húzott, akkor elcsendesült a közönség, és csak a pompomos láyok tartották bennük a lelket. (Az Olympiakos volt hazai pályán.)

Meccs után bunyó a rendőrökkel, mindent dobátak, ami a kezük ügyébe került! De nekem az az ötletem támadt, hogy csak be kellene surranni a pályára:) Ennek eredménye egy lopakodóhadművelet lett, amivel 15 kép készült rólam, különböző helyeken, ugyanabban a pózban! Olyan lehettem, mint a Váradi Tanár Úr az elsős osztályképeinken! (Olyan ugyanolyan)

Végül megkérdeztem egy rendőr urat, hogy "mi lenne ha?". Így bejutottam a pálya közepére, ő pedig Jonas mellettem (bár szerintem ezt mindenki gondolta):

Ezután jött az éjszaka, amikor nem volt hol aludni...Szakadt a hó, jobban, mint valaha, és mi nekiindultunk a nagyvárosnak, hogy átszálással kimegyünk a reptérre! De járnak-e a vonatok éjjel?:)

Végül nem volt rá szükség, mert az athéni metró nem a föld alatt jár, így a hóesés miatt nem tudott végig közlekedni a vonalakon, ezért egy vadidegen helyen álltunk me, ahol beültünk kajálni egy helyre, és maradtunk kb kettőig. Az első vonat 6 után jött:)

Tehát egy szolíd 4 órás metrózás, meg városnézés, meg kávéházban ülés következett:)

Három kép az éjjeli városkáról:

Hideg volt, és szakadt, de nem hagyhattuk ki ezt a sétát, majd végül a vonatunk egy órás késéssel el is indult:)

Végigaludtuk az utat, majd taxiztunk a hegyre, mert Athénba még esett, de itt már nem! Azután 10 órát szunyáltam:)

Eddig a héten más érdekes dolog nem történt! Hétvégén költözés Korinthoszba!

Akkor majd jelentkezem még! Sajnos pillanatnyilag korlátolt internetünk van! Valami degenerált túl sokat töltött (nem tudom kinek a gépén gyülemlett fel egy-két zene, meg a superbowl, bár még mindig nem látta, áhhhh:) ).

Mesélni mindig tudok valamit, hogy az Erdei Gabi és a Bárány Peti is jót aludjanak!

Szép álmokat, vagy jó reggelt, nekem mindegy, de teljen jól nap, a hét és az este! Nagyon hiányoztok!!!!! Hahahahaha! Ez csak puncsolás volt!

Üdvözlettel:

Szabó Máté

u. i. Még visszatérek!